Judasbolcso, fejtoro, neissei kemence... Mi a kozos bennuk? Ked dolog is! Egyik, hogy mindegyik egy igen hatasos kinzasi modszer, a masik - most jon a legjobb - hogy valamelyikben Stephen is reszesulni fog!
A mai nap sem telhetet el ugy, hogy ne mondjon valamit. Pedig ma meg nem is dolgozott, csak bejott vasarolni. Ilyenkor tudja csak ertekelni az ember az internetrol letoltott konyveket: Kinzasok is kivegzesek tortenete
Amig csak a 'store assistant' kollegaktol hallja az ember, hogy nem ertik a fonokot mi baja velem, addig hajlamos az ember azt hinni, hogy egyszeruen csak a szimpatia, megertes mondatja veluk. Ma, Cosmin, az egyik 'assistant store manager' dobta fel a kerdest:
- Hogy vagy? - ez most kivetelesen nem a szokasos "havarju" volt.
- Mit gondolsz?
- Mielott elmesz, beszelni akarok veled!
- Ok.
Zaraskor:
- Ha barmi gond lesz, segitek munkat szerezni egy mekiben ha akarod...
.
.
.
- Azt gondolom, barmit is teszek, sosem lesz eleg jo Stephen-nek!
- Tudom! Tudom, de nem en hozom a donteseket...
Hosszu lesz a kovetkezo par het... Akar mindennap moshatnam az ingem, mert szetizzadom, a szuneteken kivul nem allok meg, csak rohangalok fel, s ala. Mar mosolyogni sincs idom (se kedvem). Es nehogy barki is felreertse! Nem a munkaval van a bajom, kemeny, de megfizetik. Ezzel nincs is gond. De amikor valaki jatekszereve valok, azt nem jol viselem: figyemezetet, megdicser, utolso figyelmeztets, kirug, visszavesz, megdicser, belemkot...
Na de kellenek az ilyem vidam bejegyzesek is a blogba :).
u.i: Mikozben rohangaltam a motorosfokaval, Vera odaszolt: "Milyen jo termeszeted van!". Nem tudom mire ertette, nem is kerdeztem meg. Meg jo, hogy nem ismer, egy vilag dolne ossze benne :)... Azert az jo, hogy O ott van, egy fokkal konnyebb!
